A mai napon épp, magyar órán javítom a dolgozatom -mert sajnos nem voltam ott amikor a többiek javították- és eltűnődtem azon a mit írtam. A téma ez volt: Szülőföldem. Nagyon jó kis szöveget írtam, a tanárnőnek is tetszett csak egyéb okok végett lett 4-es, na de ez most lényegtelen.
Szülőföldem, amikor meghallom ezt a szót, számomra Nagy Magyarország képe jelenik meg a szemeim előtt. EZ A FÖLD NEM A SZERBEKÉ EZ BIZ MAGYAR FÖLD!!!
Én magyar vagyok és semmi pénzért nem változtatnák ezen, én mindig magyar voltam és az is leszek! A hazámat, az anyaföldemet soha nem tagadnám meg, de aki megteszi arra sújtson le rá az Isten. Soha nem szabad megfelejtkeznünk arról, hogy kik is vagyunk. Mert ha a múltunkat elveszik tőlünk, az olyan, mint ha a folyót elzárnánk a forrásától, előbb vagy utóbb kiapadna. Az meg már puszta idiotizmus, hogy minket a finnugorokkal hoznak össze, ez nem igaz és ezt már több neves tudós is kijelentette. Mink magyarok vagyunk és nincs közünk a finnekhez!
Szeretem a hazámat és remélem egyszer majd újra lesz Nagy Magyarország. Hinni kell benne és tenni érte, mert nem engedhetjük meg azt, hogy a népünk elvesszen. Erősek vagyunk! Hisz egykoron az "őseinknek" majdnem egész Európa fizetett azért, hogy ne dúlják fel a városaikat. Nem hiába van az a mondás miszerint: A magyarok nyilaitól ments meg minket Urunk. Egyszer már sikerült elérni, hogy szép nagy országunk legyen, hát miért ne sikerülhetne újból. S reméljük az Úr újra elküldi hozzánk az "Isten ostorát".
Kitartás testvéreim, mindenek eljön majd az ideje s azok akik szétszaggatták szép országunkat s területeit IGAZSÁGTALANUL ELVETTÉK, megfizetnek érte!!! Mert a magyar nem felejt, mert aki nem volt még magyar nem tudja mi a fájdalom!!!
VESSZEN TRIANON!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése